Cserépkályha használati és üzemelési útmutató

1. A cserépkályha fűtése

A cserépkályha fűtés előtt alaposan ellenőrizni kell a kémény huzatát. Amennyiben a huzat nem megfelelő, először kémény előmelegítés szükséges, amit apró fa vagy újságpapír égetésével érhetünk el. Különösen fontos ellenőrizni a huzatot enyhe, esős, őszi vagy kora tavaszi hónapokban is, és szükség esetén előmelegíteni a kéményt.

A cserépkályha tüzelőajtaját a fűtés során zárva kell tartani, esetleg a finom szabályozók nyitva lehetnek. A kályha levegőjét a hamuajtón keresztül kapja, ezért a hamuajtót csak akkor szabad bezárni, amikor a tüzelőanyag leégett, és csak parázs maradt. Ellenkező esetben fennáll a kályha felrobbanásának vagy korom és kátrány lerakódásának veszélye.

Egyajtós cserépkályháknál a tüzelőajtót résnyire kell hagyni, a finomszabályzó szelep nem elegendő.

Amikor a kályha külső köpenye eléri a kézmeleg hőmérsékletet, a tüzelést le kell állítani, és meg kell várni, amíg a tüzelőanyag leég.

A tüzelés során a következő sorrendben kell elhelyezni a tüzelőanyagot: először két vastagabb fa jobbról és balról, közé az alágyújtós, majd vékony gyújtósfa, legfelülre pedig vastag fa. Fontos, hogy a tűzrács ajtó előtti része mindig tiszta maradjon, mert itt még levegőhöz tud jutni a kályha. 

Ha fával fűtünk, a hamut 3-7 naponta kell eltávolítani. Ha szén vagy egyajtós kályhánk van, a hamut szedjük ki minden nap.

2. Szárítófűtés új, vagy újrarakott cserépkályhához

Nyáron épített cserépkályha esetén nem szükséges szárítófűtést végezni, mivel a kályha természetes úton is ki tud száradni. Az első befűtés előtt meg kell győződni, hogy tényleg ki tudott e száradni, és ebben az esetben is az első befűtéseket óvatosan, kis tüzekkel kell végezni, hogy biztosak lehessünk a kályha száraz állapotában.

 Ősszel vagy télen épített kályha esetén azonban szárítófűtésre van szükség. A szárítófűtés időtartama körülbelül 2 hét  fokozatos fűtés mellett, melyet a fa adagok növekvő mennyiségével tudunk elérni. Az első begyújtásnál csak 2-3 kg fa használható, és a mennyiséget naponta 2-3 kg fával növeljük. A hamuajtó (vagy tüzelőajtó) a szárítófűtés során mindig nyitva kell legyen.

3. Cserépkályhában használt tüzelőanyagok

Fatüzelésű cserépkályha száraz keményfával fűthető (pl. akác, tölgy, bükk), amit kiegészíthet brikettel. A fa legalább 1-2 évet száradjon különben a kályha lerakódik korommal és kátránnyal.

Tilos dióhéjat vagy más csonthéjas anyagokat a kályhába tenni, mert ez veszélyeztetheti a kályha biztonságát. Nem szabad nylont, gumit vagy bármilyen olyan anyagot a kályhába rakni, amely akadályozhatja a tűzrács elzáródását.

4. Cserépkályha tisztítása és átrakása

A cserépkályha tisztítása előtt mindig ellenőriztetni kell a kéményt és kitisztíttatni szakemberrel. Fatüzelés esetén 2-3 évente, vegyes vagy széntüzelés esetén évente kell a kályhát tisztítani. A cserépkályha belső járatai és füstcsöve a koromtól és leülepedett hamutól eltömődhetnek, ami jelentősen csökkentheti a kályha hatékonyságát. A cserépkályhát használati gyakoriságtól függően 10-15 évente vagy vegyes fűtés esetén 8-12 évente kell átrakni.

Kályha füstölése akkor fordulhat elő, ha a kéményben nincs megfelelő huzat. Ilyen esetben a kémény előmelegítése a feladat. Ha a kályha eldugul vagy füstöl, akkor azt ki kell takarítani.

5. Cserépkályha külső tisztítása és kezelése

A cserépkályha csempéit csak száraz törlőkendővel lehet tisztítani és portalanítani. Tilos bármilyen tisztítószert vagy fényesítőszert használni, mert ez sérüléseket vagy mattulást okozhat. Az újrarakott cserépkályhák fugáiban esetenként salétrom kicsapódhat, mely száraz törlőkendővel tisztítható. Mindig hideg állapotban tisztítsuk a cserépkályhát, beleértve az ajtóüveget is, valamint a tisztítószert ne közvetlenül az üvegre, hanem egy törlőkendőre tegyük, hogy ne károsodjon a belső szigetelés vegyszer hatására.

6. Szellőztetés

Fontos rendszeresen szellőztetni a lakást, különösen akkor, ha nincs beépített szellőztető rendszer. A kályhának levegőre van szüksége az égéshez, de a jól szigetelt ablakokkal rendelkező házban a szellőztetés nélkülözhetetlen. 

A kályhával egy légtérben ne használjon konyhai páraelszívót, mert az megfordíthatja a huzatot, így a kályhából nem tud távozni a füst és visszaáramolhat a lakásba. Amennyiben van a lakásban páraelszívó, ügyelni kell ne üzemeljen egyidejűleg a kályhával.

7. Kémények karbantartása

A beton kéményajtónak könnyen elérhetőnek kell lennie, és nem szabad befedni gipszeléssel vagy festékkel. A kéményt minden évben szakemberrel kell ellenőriztetni.

8. Fugázás

A modern cserépkályhák speciális hőálló fugázóanyaggal vannak kifugázva, amely 160-180 fokig hőálló. Ha a kályhát túlfűtik, a fugázóanyag megkeményedhet vagy elszíneződhet, de rosszabb esetben akár kieshetnek. A világos színű kályhák esetében az ajtó körüli fugák elszíneződése 5 cm-es távolságon belül természetes jelenség, amit az ajtó túlhevülése okoz.

9. Tüzelés közben érezhető szagok és a túlfűtés

A kályha szárítófűtése során a kályhából vízgőz távozik, amelynek következtében az agyag szagát is érezhetjük. Ezt a szagot a kályha kiszáradása után teljesen megszüntethető.

Az ajtók és más hőálló festékek első vagy második égetésekor kellemetlen szagok keletkezhetnek.

Az új cserépkályhák esetén a fugázóanyag teljes száradásáig érezhető lehet a szaga. Ha a cserépkályhát túlfűtjük, akkor kellemetlen szagok keletkezhetnek. A túlfűtést elkerülhetjük optimális tűzifa adagolással és időben lezárt kályhával.

10. Vízteres cserépkályhák

A vízteres cserépkályhák fűtése különbözik a normál cserépkályháktól, mivel nagyobb huzatot igényelnek, és a tüzelőanyagot meghatározott mennyiségben kell adagolni. Vízteres cserépkályhákba csak száraz keményfa (pl. akác, tölgy, bükk) használható. Ellenkező esetben a kémény és a kályha elkátrányosodhat és teljesen meghibásodhat.